Mikor lehet szükség antibiotikumra?

Antibiotikumok légúti megbetegedések (pl. megfázás, hörghurut, arcüreggyulladás) esetén – valóban szükségesek?

Bedugult orr, torokfájás, nyomásérzet a fejben – az ilyen panaszok általában a legrosszabbkor jelentkeznek, és több mint kellemetlenek.
A kísérő fáradtság pedig könnyen elronthatja a hangulatot, a koncentrációt, és felboríthatja a napi tervet.

Sokan ilyenkor a gyors gyógyulás reményében az antibiotikumokra gondolnak.
De vajon mindig ez a jó megoldás?

Mikor van szükség antibiotikumra megfázás, hörghurut vagy arcüreggyulladás esetén?

Csak akkor, ha a betegséget baktériumok okozzák, mivel az antibiotikumok vírusok ellen nem hatásosak.

A legtöbb légúti megbetegedés (pl. megfázás, nátha, enyhébb hörghurut, arcüreggyulladás) vírusos eredetű, így ezeknél nincs értelme antibiotikumot szedni. Ilyenkor az elsődleges cél a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése.
Ugyanis a megfázásos tünetek a vírus okozta gyulladás következményei, így ha meg akarunk szabadulni a kellemetlen tünetektől, a gyulladást is kezelni kell.

Ebben segíthet például a Soledum® forte kapszula, amely gyulladáscsökkentő és nyákoldó hatású gyógyszer.

Mi is az az antibiotikum?

Az „antibiotikum” szó a görög „anti” (ellen) és „bios” (élet) szavakból tevődik össze – szó szerinti jelentése tehát: „az élet ellen”.
Ám itt kizárólag a baktériumok életéről van szó!

Az antibiotikumok:

  • gátolják a baktériumok szaporodását (bakteriosztatikus hatás), vagy
  • elpusztítják őket (baktericid hatás),
    így súlyos fertőzések esetén akár életmentőek is lehetnek.

Mikor ír fel az orvos antibiotikumot?

Antibiotikumot akkor alkalmaznak, ha:

  • bizonyítottan bakteriális fertőzés áll a tünetek mögött,
  • megelőzés céljából (pl. műtétek előtt/után, hogy megakadályozzák a seb elfertőződését).

Az antibiotikumok lehetnek:

  • széles spektrumú antibiotikumok – többféle baktérium ellen hatnak,
  • szűk spektrumú antibiotikumok – célzottan hatnak egy-egy baktériumtörzs ellen.

Hogyan hatnak az antibiotikumok?

Egy antibiotikum:

  • vagy elpusztítja a baktériumokat azáltal, hogy beavatkozik az anyagcseréjükbe (baktericid hatás),
  • vagy megakadályozza a szaporodásukat (bakteriosztatikus hatás).

Fontos tudni, hogy a testünkön és testünkben élő baktériumok többsége ártalmatlan vagy kifejezetten hasznos.
Ezek az ún. „jó baktériumok”:

  • segítik az emésztést,
  • támogatják az immunrendszert.

Ezzel szemben a patogén (betegséget okozó) baktériumok, mint pl. a streptococcusok, károsítják a szervezetet, és súlyos betegségeket idézhetnek elő – itt valóban segíthet az antibiotikum.

Ugyanakkor a nem célzott hatású antibiotikumok a jó baktériumokat is károsíthatják, különösen:

  • a bélflórát (bélmikrobiomot),
  • ami emésztési zavarokat okozhat.

A bélflórának időre van szüksége, amíg az egyensúlya helyreáll– ezért fontos, hogy kerüljük az indokolatlan antibiotikumhasználatot.

Mikor nem hatnak az antibiotikumok?

Sok légúti megbetegedést, például:

  • megfázást (náthát),
  • arcüreggyulladást,
  • influenzát,

szinte mindig vírusok okoznak – és az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra!

Miért?
Mert a vírusok teljesen más felépítésűek, és nincs saját anyagcseréjük, így az antibiotikumoknak nincs „támadási felületük” rajtuk.

Ezért az antibiotikum nem hatásos a következő, többnyire vírusos eredetű betegségekben:

  • Megfázás, nátha (grippális fertőzés)
  • Influenza
  • Hörghurut (a legtöbb esetben vírusos)
  • Arcüreggyulladás (többnyire vírusos)
  • Torokgyulladás (kivéve, ha streptococcus okozza – ezt orvos dönti el).

Ezenkívül:
Enyhébb bakteriális fertőzésekkel (pl. orr, torok, fül területén) az immunrendszer gyakran önállóan is képes megbirkózni.
Ilyenkor az antibiotikum nem hoz jelentős javulást, viszont növeli a mellékhatások és a rezisztencia kockázatát.

Miért fontos, hogy ne szedjünk fölöslegesen antibiotikumot?

Mert az indokolatlan használat:

  • felboríthatja a szervezet természetes egyensúlyát,
  • károsítja a hasznos baktériumokat,
  • fokozza az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának kockázatát.

Ha nem antibiotikum, akkor mi segíthet?

Mit tehetünk tehát, ha az antibiotikum nem a megfelelő választás arcüreggyulladás, hörghurut vagy más légúti megbetegedések esetén?

Mivel a vírusfertőzések gyulladásos reakciót váltanak ki a megtámadott nyálkahártyában – ami többek között nyálkahártya-duzzanathoz és fokozott nyáktermeléshez vezet –, az ilyen légúti betegségek kezelésekor elsősorban a következőkre van szükség:

  • a gyulladás csökkentése,
  • a nyák oldása,
  • illetve a nyáktermelés normalizálása, a légutak tisztítása.

Cineol – egy természetes eredetű hatóanyag a légutak támogatására

A növényi eredetű 1,8-Cineol légúti gyulladásokat enyhítő hatása régóta ismert.
Klinikai vizsgálatok szerint hatékonyan enyhíti a megfázás, a hörghurut és az arcüreggyulladás tüneteit is.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

Az oldal üzemeltetője a Pharmanext Kft.
1085 Budapest, Stahly utca 2/a.

Kérdése van?

Hívjon minket: +36 1 275 4281
vagy írjon nekünk: info@pharmanext.hu

Sütibeállításokkal kapcsolatos információk

Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet.

Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.